A logisztikai zsenialitás és reklámeszköz: az italos rekeszek akkor és most

Az italos rekeszek régóta túlmutatnak az ital- és sörgyártásban pusztán szállításra használt tárolórekeszeken. A szimpla gyakorlati hasznán túl, a fogás és a design egyre fontosabbá vált. Sőt, az italos rekeszre márkanagykövetként tekinthetünk, mivel egyben olyan eszköz is, mely a termék bemutatására szolgál az értékesítési helyeken. A demográfiai változások, a típusok sokszínűsége és a fenntarthatóság iránti igény volt a legnagyobb hatással az innovatív fejlesztésekre, az új fajta csomagolási megoldásokra.

A 20. század elején a sör útja a hordótól a palackig tartott. A sörfőző termékek kiadagolása megkönnyítette az eladást, de szükség volt egy másodlagos csomagolásra is. Az italos rekeszek lenyűgöző fejlődésen mentek keresztül történelmük során – a gyorsan összeállítható fa rekeszektől kezdve a részletes tervezésű darabokig.

A műanyag csomagolóanyagok győzelme

Az italos rekeszek régen fémből és fából készültek, mivel a legfőbb feladatuk az volt, hogy elszállíthatóak legyenek A-ból B pontba. Sok idő telt el addig, míg kifinomultabb koncepció alakult ki a jobb egymásba rakhatóság vagy az ergonómiát illetően. Ez 1959-ben változott meg, mikor az első polietilén italosrekeszt piacra dobták. Az egyszerű 20 férőhelyes euro palackok számára készült rekesz ugyan ma nem nyerne semmilyen design díjat, de sokkal masszívabb és könnyebb volt már, mint bármelyik fa rekesz. Az 1980-as évekig a piacon lévő műanyag rekeszek eléggé egységes képet mutattak. Ráadásul a szabványosított euro-rekeszek mellett a GdB (Genossenschaft Deutscher Brunnen) ásványvizes rekeszek is megjelentek. Csak, mikor a legtöbb sörfőzde áttért a vékonyabb NRW üvegformátumra, kezdték el a funkcióját is újragondolni. Így a jövőben a csomagolások stabilizáláshoz a bordák helyett sarokelemeket használtak. Ennek hatására immár mind a négy oldal elegendő helyet biztosított a szitanyomásos márkaüzenetek számára. Ezzel a mai műanyag csomagolások látszólag korlátlan sokféleségét megalapozták. Az iparág merészebb tervekkel kezdett el kísérletezni, kezdve a 2 vagy 3 színű rekeszektől a különböző műanyagok felhasználásáig, legyen az matt vagy fényes felületű.

A fogás, mint a kezelhetőség egyik eleme

A kinézeten túl a rekeszek  fogása is mindig az iparág középpontjában szerepelt. Az 1990-es években  a súly 2 kg-ról 1,7 kilogrammra való könnyítése is nyersanyag és költségcsökkenést eredményezett. Az egyre magasabbra rakott rakások tendenciája azonban azt jelentette, hogy a standard európai 300 x 400 mm-es rekesz ma már ismét nagyjából 2 kg vagy akár még több is lehet. Olyan progresszív újítások, mint a puha tapintású vagy lamellás fogantyúk bevezetése tették a rekeszek kezelhetőségét könnyebbé. A lágyabb fogantyúk, amelyeket először a Beck’s-nek tervezett rekeszeken használtak, azóta kényelmet jelentenek a logisztikusoknak és végfelhasználóknak egyaránt.

Európa legnagyobb újrahasznosítási piaca

Nehéz lenne manapság az italgyártást elképzelni újrahasznosítható palackok nélkül. Jelenleg mintegy 350 millió műanyag rekeszt használnak az európai sörpiacon – ebből 200 milliót a DACH régióban, amiből Németország alkotja a legnagyobb piacot. Európán kívül az italos rekeszeket nagyon eltérő módon használják: Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában a csomagolások pusztán a szállítmányozásban és a kereskedelmi raktározásban jelennek meg – és mint másodlagos csomagolás általában a végső fogyasztókat el sem éri. USA-ban az italos rekeszek ritkaságszámba mennek. A palackok nagyobb valószínűséggel találhatók meg tálcákon, kartondobozokban vagy fóliázva.

Hosszú élettartamú csomagolási megoldás

A műanyag csomagolások egyik legnagyobb előnye a hosszú élettartam. Az italos rekeszek alapötlete már magába foglalta a vállalaton belüli újrafelhaszálást, vagy a beszállítók és kiskereskedők közti zárt körforgást. Az italos rekesz még mindig egy olyan egyedüli szállítmányozó csomagolási megoldás, melyet mindig vissza kell szállítani még akkor is mikor a végső fogyasztónak szállítanak. Életciklusa a sörfőzdék palackozó részlegében kezdődik, közbülső állomása a nagykereskedőknél található, míg végül eljut a kiskereskedelmbe. Innen a rekesz a végső fogyasztókhoz kerül. Az üres rekeszek itt megkezdik a visszaútjukat a palackozókba, ahol megtisztítják és újratöltik őket. A sörösüvegek újrahasznosítható rekeszeit általában 15 évig használják.

Mivel egyre több fogyasztó értékeli a fenntartható termékeket és csomagolási megoldásokat, így egyre több újrahasznosítható műanyagot használnak. A sörfőzdék számára mindenekelőtt az újrahasznosítható konténerek költségmegtakarítást jelentenek. Ha a rekeszek a hosszú használat során nagyon megcsúnyulnak vagy teljesen használódnak, akkor azokat be lehet zúzni. A régi rekeszekből így nyert anyagot vissza lehet juttatni a gyártásba. Habár az új felületkezelési eljárások korlátozhatják a felhasználhatóságát, de anyagtól függően az újonnan forgalomba hozott rekeszek többsége már újrahasznosított anyagból készül.

Az újrahasznosított ládák, mint a márka nagykövete

Az intenzív verseny és a piaci részesedés keserű harcának eredménye, hogy az italgyártóknak egyre inkább egyediként kell megjelenniük, hogy ki tudjanak tűnni a tömegből. A termék megjelenítése és ennek eredményeként az elsődleges és másodlagos csomagolások elengedhetetlenek a márka fejlődéséhez és fenntartásához. Ennek köszönhetően az italos rekeszek ma is az italgyártás egyik legfontosabb marketing eszközeként szolgálnak, és lényegesen hozzájárulnak a márkaismertséghez az értékesítési helyeken és nem utolsó sorban annak körforgásának növelésében. Ezért az italosrekesz-gyártóknak rugalmasan kell kezelniük az egyedi vevői igényeket. A modern műanyag italos rekeszek gyártási eljárásai immár megannyi design lehetőséget kínálnak. A márka-specifikus megjelenéseket különleges nyomatok vagy a bőségesen alkalmazott logók biztosítják. A fröccsöntő szerszámba helyezett előre nyomtatott címkékkel már úgy is lehetséges a feliratozás, hogy a címkét gyakorlatilag a rekesz anyagával egyesítik. A Beck’s volt egyik első sörfőzde, amely már 2001-ben felismerte ebben az eljárásban a marketing potenciált. A márkára jellemző megjelenést hamar le is másolták, így született meg az italos rekeszek új generációja. A design-elemek sokszínűsége ma már az élethű nyomatoktól a 3D-s nyomtatásokig terjed.

A modern műanyag csomagolások annak tartalmának bemutatásáért is felelősek. A bemutató rekeszekben jól láthatóak az abban tárolt palackok, amelyek az áruk értékesítési helyen való megjelenítést szolgálják, valamint a megnövekedett termékkínálatot és a megváltozott fogyasztói igényeket is kielégítik. A sörfőzdék kínálata manapság a megszokott alkoholtartalmú és az alkoholmentes típusokat is tartalmazza, valamint ízesített söröket vagy más divatos és egzotikus változatokat. Ezek az ajánlatok felgyorsítják a keresletet, így a fogyasztók egyre gyakrabban szeretnék a többi sörkülönlegességet  is ugyanabban a rekeszben látni. A bemutató rekeszek egy pillantással bemutatják, hogy mely márkához tartoznak – legyen szó egyetlen palackról, vagy akár hatos csomagolásról.

A kartondobozok megnövekedett használata új koncepciót igényel az italos rekeszek számára. Az egyik példa a belga prémium márkájú Leffe sör. Csomagolásuknak van egy olyan mozgó keretbetétje, mely két rozsdamentes acélrugóval van ellátva, és ezeket a rugókat a rekeszben a palackok vagy kartondobozok összenyomják. Amikor a legutolsó doboz is eltávolításra kerül, a keret felfele mozdul, és a rekesz felénél megáll. A rekesz így beállt magasságából lehet kivenni a kiürült palackokat. A 24 x 0,33 literes rekesz így sokféle csomagtípushoz illeszkedik - ugyanúgy használható a 2, 3, 4, 6, 8 vagy 12 csomagok esetében is.

Az italos rekeszek demográfiai változása

A csomagolás méretének csökkentése az italgyártásban is töretlenül fontos. A kisebb háztartások és a városi, egyedülállók és idősebb fogyasztók nagyobb számát figyelembe véve a sörfőzdék elkezdték szélesíteni választékukat kompaktabb és könnyebb súlyú italos rekeszekben.

A kisebb háztartások kevesebb mennyiségű szükségletén túl, az italpiacra jellemző sokszínű kínálat is szerepet játszik. A kedvenc márkáik új fajtáinak megkóstolásához a végfelhasználók a kisebb méretű  válogatás csomagokat részesítik előnyben a 24 x 0,33 literes rekeszekhez képest. A Beck’s "Taste the World" termékcsaládjának csomagolása kompakt méretű, annak érdekében, hogy az új trendi Pale Ale, Amber Lager, Red Ale vagy az 1873 Pils típusú söröket kóstolható mennyiségben is kínálhassa. Ez semmiképp sem hat károsan a megjelenítésnek, viszont a logó nyomata és a bemutató rekeszek kifinomult feketéje drámai módon tudja bemutatni a palack dizájnját. Továbbá a körbe emblémázottság is egyértelműen felismerhetővé teszi a márkát.

A kisebb rekeszek mellett a gyártók olyan innovatív koncepciókat is kínálnak, mint az osztott rekeszek, amelyeket például a Paulaner sörfőzde is használ 1990 óta. Mivel ketté oszthatóak, ezért a fogyasztói igényekhez is igazíthatóak. A tipikus 20 x 0,5 l rekeszek tehát két 10 x 0,5 l-es rekeszre szedhetők szét. A gyártó így fel tudja tölteni az összeszerelt ládákat a hagyományos palackozó géppel is, ami azt jelenti, hogy a láda kialakítása miatt nem szükséges a termelésen és azon költségein korrigálni.

Italgyártás 4.0: Az italos rekeszek jövője

Az üres csomagolások logisztikájának jobb átláthatósága továbbra is a palackozási műveletek egyik legfontosabb kihívása. A ládák számát, forgási sebességét és az üres göngyölegek minőségét pontosabban lehetne együtt követni, ha már "okos" rekeszekkel rendelkeznénk. Jelenleg a palackok kézi válogatására van szükség, ami időt és pénzt jelent a palackozók számára. Az első kísérleti projektek elkezdődtek, például a Gaffel Becker magán sörgyárában, ahol már az "okos" sörös rekeszeket tesztelik. Arra törekednek, hogy minél pontosabb információkat lehessen biztosítani a rekeszek eredetéről és az üres palackokról, melyhez rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) használnak. Vagyis minden egyes láda egyedileg azonosítható annak körforgását végig követve. Ennek célja, hogy biztosítsa az üres palackok költséghatékony visszajuttatását a megfelelő palackozóhoz. A dokumentált forgási sebességek érdekes következtetésekkel szolgálnak a szükséges ládaszám biztosításának megtervezéséhez. Így középtávon az RFID-megoldások jelentős szerepet kapnak a sörgyártásban. Jelenleg azonban, különösen a magas technológiai költségek miatt tartja az iparágat távol annak széleskörű alkalmazásától.

Hagyomány és innováció

Nem számít, hogy a holnap italos rekesze hogyan fog kinézni: annak fejlődésének folyamatosan reagálnia kell az ipar, a kereskedelem, a logisztika és a fogyasztók változó igényeire. A farekesztől a csúcstechnológiás csomagolásig tartó hosszú utat praktikus innovációk és divatirányzatok övezték. A Krombacher sörfőzde a közelmúltban legújabb pincében érlelt sörét egy nosztalgikus stílusú rekeszben hozta forgalomba, amely a legújabb generációs rekeszek védelmi és szállítási tulajdonságait tartalmazza. Kinézetében azonban visszatér az eredetéhez: vagyis az anyagba nyomott címke és a speciális felületi megmunkálás olyan rekeszt eredményezett, amely a kezdetleges rekeszek faerezetét imitálja. A nürnbergi Tucher sörgyár rekesze szintén ezt az új hagyományörző divatirányzatot követi, mely a rusztikus fa megjelenésben és a retró betűtípusú címkében egyaránt érvényesül. Nosztalgikus varázsa ellenére a 20 x 0,5 literes doboz kényelmesen hordozható sőt egymásra rakható, ugyanúgy mint a modern műanyag rekeszek. Különösen a hagyományokra büszke sörfőzdék élhetnek így azzal, hogy színes történelmüket bemutassák: mely gyakran egy egyszerű fa rekesszel kezdődött.

 

 

Termékvarázsló Bezár

bezár
bezár